A 80a vasútvonal a Budapest – Hatvan – Miskolc – Sátoraljaújhely (80. számú vonal), részben kétvágányú, villamosított, a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő törzshálózati vasúti pályák kategóriájába tartozó fővonal része. Ennek megfelelően a vasútvonalat, emelt sebességgel (160 km/h), 225 kN tengelyterhelésre alkalmas al- és felépítménnyel kell kiépíteni, a terveket ennek megfelelően kellett elkészíteni.
A vonal jelentőségét az adja elsősorban, hogy összeköttetést biztosít Délnyugat-Európa és Északkelet-Európa között. Külön jelentőséget ad a fejlesztésnek, hogy a 884/2004. EK Határozat értelmében a prioritást élvező TEN-T projektek között a 6. számú Lyon – Trieszt (Koper) – Ljubljana – Budapest – Ukrajna kiemelt projektként van figyelembe véve.
A belföldi személyszállításban az IC forgalom mellett meghatározó a hivatásforgalom, a tárgyi munkát képező vonalszakaszon pedig az elővárosi forgalom fejlesztése is.
Az elkészült előkészítő tanulmányok szerint Ukrajna irányából, Záhonyon keresztül egyre nagyobb teherforgalom várható, melyek mind a 100. számú Budapest – Szolnok – Debrecen – Záhony mind pedig a 80. számú Budapest – Hatvan – Miskolc – Nyíregyháza vonal fejlesztését indokolják.
A vonal rövid története, meglévő állapot
A Magyar Északi Vasút 1862-67 között építette meg a Budapest – Hatvan – Salgótarján vasútvonalat, mely 1868-ban lett a MÁV első vonala.
1868-ban már a MÁV építette meg a Hatvan – Miskolc szakaszt. 1868-73 között a Budapest – Hatvan között, majd 1873-88 között a Hatvan – Miskolc között épült ki a második vágány.
A vasútvonal villamosítása több ütemben 1951 és 1966 között készült el.
A vonal mára elhasználódott, az egykor 120 km/h sebességre – több helyen állandó lassújelekkel – alkalmas jellemzőkkel megépített pályán egyre több a lassan bejárható pályarész. A forgalom szerkezete átalakult, az állomások nem felelnek meg a megváltozott igényeknek. A követelményeket a vonal és állomások teljes átépítésével lehet teljesíteni.
A vonalszakaszon, illetve az állomások átmenő vágányaiban, a meglévő felépítmény hézagnélküli, 54-es rendszerű, LM és LX jelű beton aljakon fekszik, GEO (illetve SKL-3 szorító rugóval) leerősítéssel. Az aljtávolság változó, min. 60 cm. Az ágyazat anyaga zúzottkő. A felépítmény anyagában elhasználódott, rossz állapotban van.
A vonalszakaszon található állomásokon a vágánytengely távolság 4.75 m, az utas-peronok jellemzően alacsony, keskeny kialakításúak, azok nem felelnek meg a kor követelményeinek.
A vasúti pályához tartozó kiszolgáló létesítmények – felvételi épületek, állomási előterek, parkolók, utak – nem felelnek meg a kor elvárásainak, elővárosi forgalom megfelelő lebonyolítására nem alkalmasak.
Tervezett állapot
A vonalon a tervezési sebesség Rákos – Aszód között 120 km/h, Aszód – Hatvan között 160 km/h. A tervezés részét képezi Aszód állomáshoz csatlakozó 77-78. sz. mellékvonal korrekciója az új állomási geometriának megfelelően.
A tervezési szakaszon 5 db állomás és 9 db megállóhely található.
A vonalon, illetve az állomások átmenő fővágányaiban 60E1 rendszerű sínekből álló, 60 cm-es aljtávolságú LW jelű betonaljakkal, rugalmas leerősítéssel, 35 cm hatékony vastagsággal kialakított felépítményt terveztünk hézagnélküli kivitelben. Az egyéb állomási vágányokban használt 54-es rendszerű felépítményt terveztünk.
Az átmenő fővágányba beépítésre kerülő kitérők B60-as rendszerű vasbeton aljas kitérők. Az egyéb vágányokba kerülő kitérők új, vagy használt, felújított B54 rendszerű kitérők
Az állomásokon és megállóhelyeken emelt – sk+55 cm magas – széles peronokat terveztünk az utasbiztonság növelése és a magasabb szolgáltatási szint elérése érdekében.
A leírtakhoz kapcsolódva a felsővezeték átépül, biztosító berendezés, távközlés, térvilágítás is korszerűsítésre kerül.
A vonalrészen a tervezési sebesség, Rákos és Domonyvölgy között 120km/h (környezetvédelmi okokból egyes szakaszokon 100 km/h-s állandó lassújelekkel), Domonyvölgy és Hatvan között 160km/h.
A feladat keretein belül minden kapcsolódó szakági létesítmény tervezését elvégeztük. Felújításra, korszerűsítésre kerülnek a vasúti erős és gyengeáramú berendezések – biztosítóberendezés, távközlés, utastájékoztatás, térvilágítás, térfigyelő kamerarendszer.
Akadálymentes felvételi épületeket terveztünk, melyhez csatlakozóan az állomási előterek is megújulnak. Megfelelő kapacitású P+R, B+R parkolókat, több állomáson és megállóhelyen – az intermodalitás biztosítása érdekében – buszmegállók, buszfordulók, Aszód állomáson pedig buszpályaudvar terveit készítettük el.
A tervezés során felülvizsgáltuk a szintbeni útátjárókat is. Legtöbb helyen az átjárók szintbeni kialakításúak maradnak, hozzáigazítva az új vasúti geometriához. Összesen 6 db helyszínen, ahol a közúti és a vasúti forgalom nagysága ezt indokolja, különszintű keresztezéseket terveztünk.
A vonalszakaszon található összesen 90 db kisműtárgy, közúti és vasúti híd engedélyezési terveit is elkészítettük. A meglévő kisműtárgyak esetében vagy felújítást, vagy új műtárgy építését írtuk elő. Azon szakaszokon, ahol a vasúti pálya korrekcióját terveztük, az új geometriának megfelelően alakítottunk ki új műtárgyakat. A Galga keresztezésénél a két vágány alatt 1-1 db 25.2 m ny. acél felszerkezetű, felsőpályás gerinclemezes hidat terveztünk ágyazatátvezetéssel.
Terveinket – a tervezés során és azt követően is – számos alkalommal egyeztettük az érintett felekkel (MÁV Zrt, Önkormányzatok, Magyar Közút, NKH, Magyar Honvédség, stb.). A NIF Zrt-t, mint Megbízót – a rendszeresen megtartott kooperációkon – tájékoztattuk a tervezés előrehaladásáról.
Az elkészült és határidőre leszállított engedélyezési tervekre a MÁV Zrt. hozzájárulását megkaptuk, az engedélyezési eljárás jelenleg is folyik.
A vonalszakasz kivitelezésére egyértelmű szándék van, mivel egyrészt TEN-T folyosó, másrészt Budapest elővárosi hálózatának része. A kivitelezés időpontja 2020-ig várható.
/Tervező: UVATERV Zrt./
